A magánszektor űripari térnyerésének tendenciái

Közel 25 éves vállalkozói múlttal rendelkező, technológia orientált üzletember vagyok. Közel két évtizedet foglalkoztam különböző vállalati folyamatok kommunikációjával, digitalizációjával és ezek piacosításával. Ezzel a háttérrel adta magát, hogy kicsit mélyebben megismerjem a világűr gazdasági tevékenységeinek, és azok digitális megoldásainak piaci lehetőségeit és kockázatait. 

A rövid összefoglaló anyagomat online cikkekre, szakmai szervezetek összefoglalóira és Mádi-Nátor Anettel, a NATO kibervédelmi munkacsoportjának 2013-2015 közötti vezetőjével készített interjúra alapozva készítettem.  

A világűr meghódításának folyamatában a nagyon korai kezdetektől összefonódott a tudomány, a politika és a gazdaság, azaz a technológia, a nemzetállami hatalmi törekvések és a profittermelés képessége. Természetesen az évtizedek alatt ezek hangsúlya, az egymáshoz való kapcsolódás és ráhatás képessége folyamatosan változott. Ezek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy mélyebben láthassuk a jelenünkben rejlő lehetőségeket és az azokkal kapcsolatban felmerülő kockázatokat. 

A modern technológia fejlődése, annak megértése és költségeinek csökkenése lehetővé tette a magánvállalatok számára, hogy hatékonyabb és profitábilisabb megoldásokat fejlesszenek ki. Ezen keresztül egyre több szereplő próbált szerencsét az iparágban, így elérve azt, hogy mára meghatározó szereplővé váltak a nemzetközi porondon.

Ez azonnal indukálta az űriparban rejlő kereskedelmi lehetőségek bővülését, a kezdeti műholdas kommunikációtól ma már eljutottunk az űrturizmusig. Az iparág észrevétlenül van jelen már az életünkben, gondoljunk csak a földmegfigyelésre, geolokációra, időjárás előrejelzésekre, vagy a navigációs rendszerekre, melyek képesek voltak igazán vonzóvá tenni az iparágat a magánszektor számára.

A kormányzati szereplők mára felismerték ezt a tendenciát. A kormányok egyre inkább támaszkodnak a magánszektorra az űrtevékenységek terén. Az értékláncokban egyre nagyobb szerepet kapnak a kereskedelmi cégek.

A kormányzati és a piaci szereplők közötti a kooperáció minden eddiginél magasabb szintre emelkedett, ahogy ezt 2022 szeptemberében az International Astronautical Congress (IAC) és a World Satellite Business Week (WSBW) eseményeken is kiemelték (ESPI Yearbook 2022). A folyamatot gyorsítja a növekvő geopolitikai verseny, aminek ismét a világűr lett az egyik leghangsúlyosabb tere. Az űriparban a globális verseny - különösen Kína növekvő űripari ambíciója - ösztönzi a nyugati kormányzatokat a magánszektor támogatására. Az elmúlt két évben Kína és Oroszország együttes világűrben lévő eszközeinek növekedése körülbelül 70% volt, 2015 és 2018 között nagyságrendileg 200% (C. Todd Lopez, DOD News, 2022). 

A fejlesztések rendkívül tőkeigényesek, így növekszik a piaci és kormányzati szereplők iparági befektetéseinek mértéke is. ​​A globális űripari befektetés összege 2022-ben elérte a 8,8 milliárd eurót, ami bár 28%-os csökkenés az előző év 12,2 milliárd eurós csúcshoz képest, de Európa kiemelt helyzetben volt, mert a 2022 rekordév volt: az űripari startup befektetések meghaladták az 1 milliárd eurót. Összesen 112 befektetés valósult meg ebben az egy évben (ESPI Yearbook 2022).