A bejegyzés A magánszektor űripari térnyerésének tendenciái II. című cikk folytatása

A magánszektor térnyerésének kockázatai

Mádi-Nátor Anett kifejtette, hogy az a vélekedés, miszerint a magánvállalatok térnyerése az erősen digitalizálódó űriparban komoly kiberbiztonsági veszélyeket vet fel, nem állja meg a helyét. Azokra a cégekre, akik űripari tevékenységet látnak el, ugyan olyan komoly biztonsági elvárások vonatkoznak, mint a kormányzati szervekre. Véleménye szerint a tulajdonjogi, így a tulajdonnal való rendelkezési kérdések és az ebből származtatható kockázatok tehetik nagyon bizonytalanná az űripar nemzetbiztonsági vonatkozású kérdéseit.

Ezzel összhangban áll, hogy 2023-ban az USA-ban az ODNI (Office of the Director of National Intelligence - A Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság) egy jelentésében figyelmeztetett arra, hogy az űripari startup vállalkozások folyamatos fejlődésével, a külföldi hírszerzési szervezetek megpróbálhatják “ellopni” a technológiai eszközöket és a szellemi tulajdonjogukat. Az ODNI egy olyan rövid tájékoztatót adott ki, amely kiemeli a potenciális külföldi hírszerzési kockázatokat az Egyesült Államok kereskedelmi űriparára vonatkozóan. (Rebecca Heilweil, 2023)

A jelentés kiemeli, hogy míg a régóta működő védelmi vállalatoknak széleskörű tapasztalataik vannak a potenciális hírszerzési fenyegetések tekintetében, a kisebb vállalatoknak, illetve a kezdő startup cégeknek nem állnak rendelkezésre ugyanezek az erőforrások, különösen a kiberbiztonság terén.

Összességében a fenti információkból levezetve, amennyiben a nemzetállamok űrképességei a kormányzati irányítású szervezetek helyett a magánszektorra koncentrálódnak, a tulajdonosi struktúrából adódóan több kockázat is felmerülhet:

Biztonsági Kockázatok: Egyes felvetések szerint a magánszektorban valószínűsíthetően nem olyan szigorú a biztonsági protokoll, mint egy állami ügynökségnél. A gyorsabb fejlesztési idők és a költséghatékonysági szempontok a biztonsági elvárások rovására magasabb prioritást élvezhetnek az üzleti döntésekben. 

Tulajdonosi kockázatok: Magáncégek esetében a tulajdonosi kontroll bizonytalan. Az űripari szektor rendkívül tőkeigényes terület, a startup cégek jellegükből adódóan rá vannak kényszerülve tőkebevonásra. A nem megfelelő nemzetállami szabályozás hiányában könnyen előfordulhatnak támadó szándékú tulajdonrész vásárlások. Ez pedig a szellemi tulajdonjogok fölötti kontroll elvesztéséhez is vezethet.

Gazdasági és politikai érdekek ütközése: A magánszektor túlzott befolyása és az űrtevékenységek monopolizálása gazdasági és politikai kockázatokat jelent. Elon Musk befolyása az Orosz-Ukrán konfliktusban tökéletesen rámutat a probléma jellegére. Elon Musk a fegyveres konfliktus kirobbanása után felajánlotta az ukrán államnak, hogy biztosítja a műholdas kommunikációt a Starlink hálózatán keresztül. Közel egy év után váratlanul több ízben is megszakította a szolgáltatást azzal a magyarázattal, hogy nem tudták, hogy hadi célokra is használni akarják a rendszerüket. (Amritha Jayanti, 2023)

Technológiai függőség és az ellátási lánc biztonsága: Az állami űrkutatási képességek elvesztése esetén a kormányzatok függővé válhatnak a magánszektortól. Mádi-Nátor szerint az európai védelmi szektor extrém módon kiszolgáltatott a magánszektornak. Vannak olyan microchipek, melyek minimum 80%-a Ázsiában készül, Tajvanon. Egy esetleges kínai támadás beláthatatlan következményekkel járna. A külföldi alkatrészek és technológiák használata kockázatokat rejt, beleértve a kémkedést és a szabotázs lehetőségét is. 

Fenntarthatósági kockázatok: a magánszektor egyre nagyobb profitszerzési lehetőséget lát az űriparban. Ha csak a műholdak exponenciálisan emelkedő számát nézzük, ez növeli az ütközések kockázatát a növekvő űrszeméttel. A Defense Intelligence Agency által közzétett "Challenges to Security in Space 2022," jelentés szerint az alacsony Föld körüli pályán lévő hatalmas mennyiségű űrszemét miatt az ütközések valószínűsége növekszik, és várhatóan tovább fog nőni az űrindítások számának emelkedésével. Hasonló kockázatokat emel ki a Világgazdasági Fórum Globális Kockázatok Jelentése - 2022 is, amely arra figyelmeztet, hogy a műholdak meghibásodásai komoly veszélyt jelentenek akár a földi kommunikációs, akár a navigációs, vagy energiaellátási szolgáltatásokban is.

Az itt felsorolt kockázatok zöme megfelelő szabályozási környezettel, felügyeleti rendszer kiépítésével és az űripari szereplők közötti koordinációs hálózat kialakításával kezelhetők lehetnek. A kérdés csak az, hogy a piac meghatározó szereplőinek - legyenek ezek kormányzati, vagy piaci szereplők - érdekében áll-e egy jól átlátható, kölcsönösségen alapuló környezet kialakítása, vagy a világűr egyre nagyobb mélységében lesz tere a nagyhatalmi játszadozásoknak.