Ma egy baráti kávézás során szóba került a világűrpolitikai tanácsadó végzettségem. A beszélgető partneremmel pár vicces mondat után eljutottunk oda, hogy mit is akarok ezzel kezdeni. Hogyan is lehetnék ennek az iparágnak a részese. Soroltam a lehetőségeket (geolokáció alapú szolgáltatások, speciális jogi szolgáltatások, technológiai tanácsadás, világűr specifikus PR és marketing szolgáltatások), mire ő azt válaszolta: "Nekem ezek nem űripari dolgok. Űripari technológiák, szolgáltatások számomra olyan területek, melyek az átlagembernek elérhetetlenek... "

Megértem, nemrég még én is így gondoltam. De miért az idegenek és a rakéták jutnak eszünkbe elsőre a világűrről?

Az átlag magyar világűrről és az űriparról alkotott képét számos olyan kulturális hatás formálta/formálja amelyek alapvetően a médiából, az oktatásból, talán a nemzeti történelmi örökségünkből (kicsi és vesztes nép a mienk - bal sors akit régen tép...) és persze a populáris kultúrából építkezik. Ezek a hatások együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy az emberek az űripart az űrrakéták fellövésével és az űrállomások üzemeltetésével azonosítják.

Összeírtam pár olyan kulturális hatást, melyek befolyásolnak minket és átgondoltam, szerintem ezek miért erősítik meg ezt a sztereotípiát:

1. Történelmi mérföldkövek

Az űrkutatás történelmi mérföldkövei, mint az első ember által készített műhold (Szputnyik-1, 1957), vagy az első ember a Holdon (Apollo 11 misszió, 1969), vagy az első magyar a világűrben (Farkas Bertalan, Szojuz–36, 1980) rendkívül nagy nyilvánosságot kaptak, és ezek az események mélyen bevésődtek az emberek tudatába. És ezek az események a mai napig velünk vannak - tárgyakon, ruhákon, filmekben láthatjuk őket. De gondoljunk csak Elon Musk nemzetközi sikereire a Spacex rakétáival, vagy a Mars utazás elképzelésére és az azt övező kommunikációs dömpingre. Ezek a sikerek mind nagyszabású, hatalmas költségvetésű vállalkozások, mindegyik rakéták indításával és az ember űrbéli jelenlétével kapcsolatosak, s ezek alapvetően meghatározzák az űripar percepcióját.

2. Populáris kultúra

A filmek, televíziós műsorok és könyvek, amelyek az űrkutatást és az űripart ábrázolják, gyakran a látványos űrutazást hangsúlyozzák, az űrhajósok heroikus küzdelmét, az űrhajókat és az űrállomásokat. Filmek, mint a "2001: Űrodüsszeia", "Star Wars", vagy a "Gravitáció", és az egyre népszerűbb sorozatok, mint például a "Star Trek", nagyban hozzájárulnak az űriparról kialakult képhez, és szinte mindig a leglátványosabb aspektusokat helyezik előtérbe. Nagyon ritka az olyan űriparhoz kapcsolódó film, melyben a kapcsolódó szakmai területek kapnak szerepet, főleg az olyanok, melyben ezeké a főszerep. Egyik ilyen kellemes kivétel "A számolás joga" (Hidden Figures, 2017) című film, de ebben a filmben is a háttértörténet a NASA és a rakéták felbocsátása.

3. Nemzeti büszkeség és versengés

Az űrverseny, különösen az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborús versengés, nagyban hozzájárult az űripar percepciójának alakulásához. Az elmúlt évtizedben Kína űrkutatási programja jelentősen felgyorsult, többek között a Chang’e holdmissziók és a Tiangong (Mennyei palota) űrállomás fejlesztése által. India is beírta magát az űripari történelembe: 2023 augusztusában negyedik nemzetként sikerült épségben űreszközt juttatnia a Hold felszínére és elsőként szállt le az égitest déli sarkán.

Az űrverseny az űripar leglátványosabb területeire - mint a Holdra szállás és az űrállomások - összpontosít, amelyek a nemzeti büszkeséget és technológiai fölényt hivatottak demonstrálni. Az űrkutatás a kezdetektől a politikai propaganda eszköze volt. A mindenkori hatalomnak szüksége van olyan tevékenységekre, mely látványos eredményeket hoznak a számára, mellyel igazolhatja önmaga fontosságát. Így, az ezzel kapcsolatos kommunikációt is ezek a nagyívű eredmények dominálják.

Sokkal kevesebbet lehet hallani a hazai fejlesztésű technológiai eszközökről, mint például a Pille, vagy a Masat-1. Ha a közéletben nincs jelen az, hogy egy ilyen kis ország, mint a hazánk is ért el eredményeket, hogyan gondolhatná ezt az átlagember?

4. Hírek és aktuális események

Az űrkutatással kapcsolatos hírek gyakran az új rakétaindításokra és az űrállomásokon végzett kutatásokra összpontosítanak, amelyek vizuálisan vonzóak és könnyen közvetíthetőek. 2010-től egyre több hír jelent meg a kereskedelmi űrrepülés fejlődéséről. Ebben az évtizedben a kereskedelmi űrrepülés terén jelentős előrelépések történtek. Vállalatok, mint a SpaceX, a Blue Origin, és a Virgin Galactic, az űrrepülést forradalmasították, beleértve a magánűrhajókat és az újrafelhasználható rakétákat. A SpaceX különösen kiemelkedő volt, 2012-ben az első magánvállalatként küldött sikeresen rakományt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és fejlesztéseivel drasztikusan csökkentette az űrbe jutás költségeit.

5. Oktatás

Az oktatási rendszerek gyakran a legfontosabb űrkutatási eredményekre és küldetésekre összpontosítanak, amelyek jellemzően magukban foglalják a rakétaindításokat és az űrállomásokkal kapcsolatos tevékenységeket. Ez alapvető tudást nyújt az űriparról, de kevésbé hangsúlyozza azokat a mindennapi technológiai áttöréseket és alkalmazásokat, amelyek szintén az űripar eredményei. Itt érdemes jó példaként megemlíteni a magyarországi UniSpace képzést, mely keretében 17 magyar egyetem konzorciumi megállapodást kötött, hogy négy önálló, azonban összehangolt és koordinált űrtudományi szakirányú továbbképzést indítson. Saját példámból kiindulva elmondhatom, a képzés holisztikus megközelítése inspirált arra, hogy a témával foglalkozzam.

Ezek a kulturális hatások együttvéve járulnak hozzá ahhoz, hogy az átlagemberek az űripart főként a grandiózus, elérhetetlen, nemzeteken átívelő projektekkel - rakétaindításokkal és az űrállomásokkal, stb. - azonosítják. Ahhoz, hogy a társadalom átfogóbb képet alakítson ki az űriparról és annak jelentőségéről, fontos lenne a kisebb láthatóságú projektek, a mindennapi életet befolyásoló technológiai áttörések és az űripari innovációk szélesebb körű bemutatása és megértése.

Így többen érezhetnék úgy, hogy közük, szerepük lehet ebben a most berobbanó iparágban.