Három hónapja, hogy elindult a blogunk a The Phenomenals csapatával... ebben a 12 hétben lassan 40 cikk készült el és számomra is meglepően sokat adott.

Szeretem Kőszegi Bogi történeteit, az őszinteségét, a humorát, ahogy bemutatja az életét, hogy egyedülálló anyaként, három fiút nevelve hogyan birkózik meg a mindennapokkal.

Vicces, könnyed, tanulságos olvasnivaló: https://medium.com/@ThePhenomenalsFamily

Három hónapja, hogy elindult a blogunk a The Phenomenals csapatával... ebben a 12 hétben lassan 40 cikk készült el és számomra is meglepően sokat adott. 

Szeretem Kőszegi Bogi történeteit, az őszinteségét, a humorát, ahogy bemutatja az életét, hogy egyedülálló anyaként, három fiút nevelve hogyan birkózik meg a mindennapokkal...

Egy egyedülálló anya történetei - The Phenomenals family blog

Egy egyedülálló anya történetei

A 2024-es Global Green Beauty Awards versenyen a Best women’s supplement kategóriában bronzérmet kapott az EVE termékünk.

Az idei verseny volt az ötödik a Global Green Beauty Awards történetében, és több mint 650 különböző környezettudatos csomagolású és károsanyag mentes terméket neveztek. A csomagolás környezettudatos kialakítása mellett a legfontosabb szempont az összetevők vizsgálata volt a bírálat során. A felelős márkák egyre inkább természetes alapanyagokhoz nyúlnak, és egyre inkább elfordulnak a káros adalékanyagoktól és tartósítószerektől.

A Lost Garden termékei nem csupán étrend-kiegészítők; termékeink számunkra az életminőség javításának eszközei. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minden terméket kézzel készítsünk, elutasítva a gépesített gyártási folyamatokat. Igaz, hogy ez mennyiségi korlátokkal jár, hiszen a kézzel készített termékek nem állíthatók elő olyan nagy mennyiségben, mint gépi úton, de cserébe minden egyes termék egyedi, magas minőségű és teljes egészében adalékanyag mentes lesz.

A zsűri a Lost Garden ezen törekvéseit ismerte el a nemzetközi versenyben.

Nagyon örülünk, büszkék vagyunk az elért eredményre!

Gratulálok a feleségemnek, a cégtársamnak, Vendler-Simon Katinkának, aki megálmodta és megalkotta a Lost Gardent.

Ééééés Nyertünk!

Van, hogy nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy terveztük. Elképzeljük valahogy az elején, szerelmesek leszünk az ötletünkbe, hiszünk benne. Majd belevágunk, csináljuk, a pénz inkább megy, mint jön. A feszkós napok száma rohamosan nő és már nem is tudod, jó ötlet volt-e ebbe az egészbe belevágni. Folytassam, vagy hagyjam az egészet a fenébe? Meddig tartsak ki?

Hiszek a megérzéseimben, hiszem azt, hogy van első látásra szerelem. Amikor első szóra elönt valami megmagyarázhatatlan bizsergés, amikor tudod, hogy ez kell. Kell akkor is, ha semmi logikus magyarázat nincs rá. Benne akarsz lenni. A részese szeretnél lenni ennek az egésznek, bármi is lesz. 

Na, pont így voltam ezzel, amikor 2020 novemberében Kőszegi Bogi és Krisztina Sutka megkeresett azzal, hogy csináljunk a családoknak, szülőknek egy olyan appot, amivel abban segítünk nekik, hogyan küzdjenek meg a mindennapok kihívásaival, hogyan működjenek együtt, mint egy jól szervezett csapat, hogyan találják meg a kommunikációnak azt a formáját, amivel a lehető legkevesebb feszkóval a lehető legmagasabb hatékonyságot érhetjük el a családban. 

De mit is jelent a hatékonyság egy családban. Mit jelent a szülői létben a hatékonyság? Hát elsőre nekem azt, hogy jól csinálom a dolgom. Jó férj vagyok, jó társ, jó apa. Jó apa. Szeretnék jó apa lenni. Mindig szerettem volna jó apa lenni. A válásom környékén pedig ez volt az egyik legfájóbb kérdés az életemben. Lehetek-e jó apa úgy, hogy épp elköltöztem a családomtól. Elköltöztem az otthonomból. Ahogy Bogi és Suti csillogó szemmel meséltek az appról, nem is igen hallottam, mit mondanak. Mindegy, milyen lesz ez az app, mindegy, hogy sikeres lesz-e. Szeretnék valamit tenni ezért. 

Hogy ettől jobb leszek-e? Nem tudom. De nem is érdekelt. Egyszerűen tudtam, hogy a részese szeretnék lenni az útnak és majd meglátjuk, mi jön ki ebből. Belevágtunk hát. És elkezdtek pörögni az események. 

Hétről-hétre jöttek a megbeszélések: milyen lesz az app, mik lesznek a funkciók, mik lehetnének a funkciók, mit mondanak a szakemberek, elkészült egy specifikáció, kiírtunk egy tendert, kértünk és kaptunk ajánlatokat, készült pénzügyi terv, marketing terv, előkészítettük a befektetésem, lepapíroztunk mindent, amit kellett, elindult a fejlesztés, teszteltünk, folytatódott a fejlesztés, a csajok elkezdték a szakmai cikkeket írni az apphoz arról, hogyan legyél jó szülő, vitatkoztunk, teszteltünk és így tovább... Elkészült az app 2023 tavaszára. Volt egy user tesztelésünk amerikai családokkal. Vegyes visszajelzésekkel. 

De mindenki imádta az appban lévő írásokat.

Két és fél éve dolgoztunk az appon. Rengeteg idő, energia, pénz égett el a folyamatban. Rengeteg tervezés, fejlesztés, újra tervezés. És végre kikerült az app a store-okba. Elkezdtük az egyeztetéseket. Mindenkinek tetszett a koncepció, de senki sem használta. Akinek mutattuk, akivel beszéltünk róla, aki hallott róla, mindenkitől az jött: mekkora ötlet! De jó, hogy ilyet csináltok. 

Mit csináljunk? Fogy a pénz, befektetőt erre így nem nagyon lehet/érdemes keresni. Jussunk el több emberhez! Folytattuk a tárgyalásokat, itthon, külföldön. Elkezdtünk egy blogot. Bogi zseniálisan ír. Szuper, szuperebb, sőt, szerintem a legszuperebb történetek lettek publikálva a Medium blog oldalon. 

Három év ment bele. Rengeteg idő, pénz, energia égett el a történetben. És akkor nem is beszéltünk még arról, hogy ennek a folyamatos útkeresésnek, - miközben rengeteg pénz, idő és energia égett el, - mi volt az ára. Mennyi bizonytalanság, feszültség, talán kétségbeesés... Megéri ez? 

Hiszek a megérzéseimben. Hiszek abban, hogy az első látásra szerelem valami olyan dolog, ami a lelkem legmélyebb vágyaihoz kapcsolódik. Olyan pontosan illeszkedik hozzám, ami képes egyetlen pillanat alatt kapcsolódni és feltölteni valami olyan hittel, ami a legritkább esetekben adatik meg. 

Hiszek abban, hogy ami ebben a lassan 4 évben megszületett, az értékes. Tiszta, őszinte, fontos. Hiszem, hogy szülőként a legtöbbünk vágyik arra, hogy jó szülő legyen. Hiszem azt, hogy Bogi és Suti jó szülők. Emberien jó szülők. Ennek minden tartalmával. Hiszem azt, hogy az a sok-sok szöveg, amit ebben a lassan 4 évben írtak, segíthet másoknak. 

Segíthet abban, hogy picit jobb szülők legyetek. De minimum abban, hogy lássátok, más is pont úgy küzd, mint ti, mi.

Eldöntöttük hát, hogy minden tartalmat, ami elkészült, megosztunk veletek. Elérhetővé vált egy tesztoldal, a familynavigator.online, ahol kinn van már a cikkek egy jelentős része. És ahova folyamatosan tesszük fel az anyagokat. Magyarul és angolul egyaránt. 

Szülőknek, akiknek valahol 5-18 év közötti gyerekei vannak. Olyan szülőknek szól, akik küzdenek a gyerekneveléssel és segítséget keresnek. Olyanoknak szól, akik szeretnek olvasni. 

Reméljük, hogy a cikkek megérintenek, elgondolkodtatnak, segítenek. De az se baj, ha nem értesz egyet és megírod az oldalon, miért nem. Örülnénk, ha párbeszédre sarkallna az oldal, ha megosztanátok a gondolataitokat. 

És ha hibát találtok, szóljatok! Ha ötletetek van, hiányoltok valamit, írjatok!

Hiszek Bogiban és Sutiban. Hiszek az ötlet tisztaságában és abban, hogy ebből lehet valami olyan dolog, amiben más is tud hinni. Ami sokak számára tud értéket adni

Hiszek abban, hogy megéri kitartani az ötletünk mellett!

A weboldal linkje: familynavigator.online

Hűség

Közel 400 termék közül választott be minket az angol zsűri a nemzetközi Nourish Awards döntőjébe, ami szeptember végén Londonban lesz. És egyből négy termékkel, azaz, mind a négy termékünkkel!

Katinka bő egy éve álmodta meg a Lost Gardent, több hónapos előkészítés, specifikálás után tavaly ősszel indult el a tesztelés és a design tervezés, majd tavasszal a cégalapítás, a csomagolás gyártása és nyár elején egy zárt csoportban az értékesítés.

A piaci bevezetés előkészítésének része, hogy több versenyen is indultunk. Szerettünk volna visszajelzést kapni a nemzetközi szakmától, hogy jobban megérthessük, mi is az, amit lértehoztunk.

Szeretjük a munkánkat. Élvezzük azt, ahogy hónapról-hónapra közelebb kerülünk egy álom valóra válásához. Kata álmának a beteljesüléséhez.

Várjuk a szeptembert, a döntőt és hogy elinduljon a termékek szélesebb körű értékesítése.

Irány a döntő, irány London!

Pont egy hónapja, július 8-án tettem ki azt a posztot, hogy szívesen sétálnék másokkal együtt a Mecsekben a kutyasétáltatásaim alatt. Sétálnék és beszélgetnék a másikról, a vállalkozásáról, azokról a dolgairól, amiben elakadt, vagy amivel kapcsolatban kérdései vannak, de magabiztos válaszai nem. Meglepően sokan érdeklődtek, jelentkeztek, októberig vannak már alkalmi beszélgetőtársaim. Barátok, közeli és távolabbi ismerősök írtak, szóltak, milyen jó ez a kezdeményezés. Milyen fontos egy őszinte, érdekmentes beszélgetés. 

2019-ben, amikor eladtam a cégem, eldöntöttem, hogy felhagyok a vállalkozói léttel és sportoló leszek. Nemzetközileg jegyzett sportoló. Mi más? Izgalmas kérdés az is, hogy mi volt ebben a motivációm, miért a sport, mit és kinek akartam bizonyítani ezzel, mennyire mozgatott a versenyszellem, hogy megmérettessem magam, hogy teljesítsek egy olyan területen, amiben eddig nem tettem le semmi különlegeset az asztalra. Azonban van egy másik kérdés is, ami fontos volt a számomra.

Nem akartam többé vállalkozni. Soha többé. Elegem lett, kiégtem? Elfáradtam? Kevésnek érzem magam hozzá? Nem, semmi ilyen nem volt bennem. Egyszerűen csak féltem. Féltem a kudarctól. Mi lesz, ha az új cég nem lesz sikeres? Mit fognak mondani a károgók? Hogy lám-lám, kiderült, hogy nem olyan ügyes, az elsővel is csak szerencséje volt. Hisz nekem könnyű volt. Utólag könnyű. Mindig. És kívülről is. Kívülről utólag pedig pláne. Szóval féltem, ha nem sikerül az új cég, akkor annak a kudarca megöli az előző cégem sikerét. Megfoszt tőle.

Szeretek vállalkozni. Ez a sport dolog meg elengedhető... Olimpia lesz később is, majd 60-70 évesen megpróbálom. Talán. Akkor már kevesebb a versenyző 😊 Talán. Szóval szeretek vállalkozni, de nem tudom, mit csináljak?! Mihez lenne jó kezdeni, ha nem szeretnék már napi 10-14 órát dolgozni, ha nem szeretnék újra csapatot fejleszteni, izgulni a bevételek-kiadások egyensúlya miatt... csak szeretnék valamit alkotni. De mit? 2022 őszén kezdett el követelőző lenni bennem ez a kérdés. Rengeteget segített Kovács Judit, akivel akkoriban sokat beszélgettünk az útkeresésemről. Ő javasolta, hogy tegyem publikussá ezt a folyamatot, hangosítsam ki a gondolataimat. Ekkor készült el a youtube csatornám.

Szeretek vállalkozásokról beszélgetni.

Valahogy jöttek a megkeresések. Egy baráttól, egy volt munkatárstól, egy barát barátjától, egy rendezvény résztvevőjétől. Megkerestek egy kérdéssel, abból lett még egy, majd egyre több és van, akivel ez már 2 éve tart. 2023-ban összeszedtem minden addigi dolgomat és készült egy weboldal. Elkezdtem mentorálni. Pro bono. Érdekelt, hogy mi az a dolog, amit akkor is szeretek csinálni, ha nem fizetnek érte. Érdekelt, hogy az a dolog mit ad nekem. Mi is az, ami igazán fontos a számomra. Nem volt válaszom, csak azt éreztem, jók ezek a beszélgetések. Számomra értékesek. De úgy éreztem, 1 évnél nem akarok többet pro bono ezzel foglalkozni. 2024-től már csak üzleti alapon csinálom!

Eljött a 2024 és kiderült. A korábbi egyeztetések száma lecsökkent, elköszöntünk páran egymástól. Volt, aki nem akarta folytatni, volt, aki sajnos nem tudott megfizetni és volt, aki csak úgy simán eltűnt. És persze voltak, akik maradtak, így folytatódtak a mentorálások. Eltelt 6 hónap és valami hiányzott. Hiányoztak a beszélgetések. Vagy inkább azt érzetem, többet szeretnék, szeretnék újabb és újabb embereket megismerni. Hallani, olvasni arról, miben vannak. Olyan jó volt 2023-ban az a sokféle céges élethelyzet, amibe beavattak. Mi lehetne a megoldás?

Hogyan tehető egy fizetős szolgáltatás ingyenessé, széles körben elérhetővé úgy, hogy a fizetős rész ne sérüljön? Adok az időmből egy ingyenes blokkot. Minden héten 2 órát. És aki akar, eljöhet, beszélgethetünk. Nem miattuk, miattam. Nekem van erre szükségem. Nekem is. De miért? És itt van egy újabb kérdés, ami foglalkoztat. Mit adnak nekem ezek a beszélgetések? A fontosságtudatomat erősítik? Unatkozom? Izolált vagyok? Hiányzik a céges életem? Nyilván mindegyikre van egy azonnal jövő válaszom, de nem tudom, melyik mennyire van benne. Egy dolgot azonban érzek:

Egyszerűen benne tartanak ezek a beszélgetések a vállalkozói életben úgy is, hogy aktívan nem vagyok benne. Hiába vagyok tulajdonostárs több cégben is, hiába van az, hogy 1-1 részfeladatot akár önállóan is megcsinálok valamelyik cégemnek, de ma akkor sem vagyok vállalkozó. De szeretnék újra az lenni! Szeretnék valamit alkotni és azzal a valamivel újra pénzt termelni. Valami olyan dologgal, amit szeretek csinálni. Úgy, ahogy ezeket a beszélgetéseket szeretem. Ebből szeretnék vállalkozást építeni. Hogyan? Nem tudom. Még nem. De miközben benne vagyok ezekben a beszélgetésekben, első kézből hallom a problémákat, a kérdéseket, így kicsit én is részese vagyok. Pörög az agyam.

Miközben beszélgetek, megy a mozi a fejemben, kicsit jóga stúdióm van, picit masszőr vagyok, cipőkkel kereskedem, szoftvert fejlesztek, újra átélem a tervnélküliséget, a bizonytalanságot, a hitet, hogy mindenre képes vagyok és talán azt is, hogy semmire sem. És ez jó. Nekem jó. És miközben ez jó, azon gondolkodom, hogyan lehet ebből céget építeni.

Picit szimbolikusan, de igazából szó szerint is, együtt sétálok másokkal ebben az útkeresésben. Együtt megyünk. Együtt vagyunk. Van, akivel 2 órát, van, akivel éveket.

És marha jó, hogy tudom, nem vagyok egyedül. És talán ők pont így érzik.

Köszönöm a Hellobiznisz.hu csapatának, különösen Káli Gyurinak és a mostani cikk szerzőjének, Szeles Gábornak a figyelmet és a rám, ránk szánt időt.

https://hellobiznisz.hu/vallalkozoi-utkereses-40-ev-felett-hogyan-talaljunk-kiutat/

Fejben edzek

Miről? Beszélgessünk a cégedről, a kihívásaidról, a nyomasztó, időnként érthetetlen, vagy megoldhatatlannak tűnő problémákról! Hogy mi az, ami nem megy és mit tehetnél azért, hogy menjen. És arról, hogy egyáltalán, miért is csinálod azt, amit csinálsz.

Napi 1,5-2 órát sétálok a kutyámmal, Ottóval az erdőben. Ezek a séták elképesztően jó teret és időt adnak a gondolkodásra. Ilyenkor szoktak összeállni dolgok a fejemben és ezekből az összeállásokból szoktak jönni az ötleteim 😊  Legutóbb az, hogy: 

Szívesen sétálnék alkalmanként egy-egy ismeretlennel, hogy közben beszélgessünk. 

Beszélgessünk azokról a dolgokról, amik neked fontosak, amikre nem találtál megoldást és amiről azt gondolod, jó partner, társaság lennék. Nekem ez egy kísérlet, érdekes embereket, érdekes cégeket, érdekes problémákat szeretnék megismerni.  

Miért séta, miért erdő? Mert segít kikapcsolni, mert segít ellazulni és így segíti a kreatív megoldásokat. Erről bővebben is írtam, klikk ide. 

Ha megszólított a lehetőség, ha csatlakoznál, ha kicsit mesélnél a céges dolgaidról, írj rám. Megtalálsz facebookon, linkedinen, de itt, a weboldalon is írhatsz (kattints jobb fenn a gondolat buborék ikonra). Meglátjuk, hogy egy beszélgetés, egy hosszú séta, pár közös lépés mennyire visz közelebb a megoldásodhoz. A sajátodhoz.

Egy dolgot kérek cserébe, nyitottságot.

minden héten 1 napomat tudom erre fordítani, a szerda reggelemet

általában reggel 6-7:30 óra között indulok sétálni, ezt tudjuk pontosítani

egy beszélgetésre egy valaki tud csatlakozni

a helyet megdumáljuk, de alapvetően valahol a Mecsekben, egy népszerűbb útvonalon

én megyek esőben is, de rád van bízva :) 

ha szeretnél jönni, írj rám, írd meg kb. milyen céges kérdésekről szeretnél dumálni és lebeszéljük a többit

Miről? Beszélgessünk a cégedről, a kihívásaidról, nyomasztó, érthetetlennek, vagy megoldhatatlannak tűnő problémákról. Hogy mi az, ami nem megy és mit tehetnél azért, hogy menjen. És arról, hogy egyáltalán, miért is csinálod azt, amit csinálsz.

Gyere velem sétálni! Dumálhatnánk...

Azon gondolkodtam el a világűrpolitikai tanácsadó képzésem befejezése környékén, hogy érdemes lenne egy űriparra szakosodott kommunikációs ügynökséget csinálni, ami alapvetően elemez, stratégiát épít és iparági kommunikációs projekteket valósít meg azért, hogy az űripari vállalkozások arra tudjanak fókuszálni, amihez a legjobban értenek, innováljanak.


Az elmúlt évtizedben az űripar exponenciális növekedése volt tapasztalható, a szektorban sorra jelentek meg az új belépők, egyre több forrás nyílt meg a technológiai innovációk számára. Csak az Európai Unióban 2022-ben több, mint 1 milliárd euró összértékű befektetést osztottak szét 112 startup között. Ez a tendencia jelentős strukturális változásokat jelez az űripar globális gazdaságában. A növekvő igény, a fokozódó társadalmi érdeklődés és az iparág sokszínűsége, valamint az egyre sokasodó szereplők közötti verseny egyre komolyabb kommunikációs zajt kelt a médiában.

Az említett piaci trendek kontextusában a kommunikációs kompetenciák fejlesztése és finomítása az űripari vállalkozások és állami szervezetek számára stratégiai fontosságúvá válik. Ennek oka, hogy a komplex űripari tevékenységek átlátható és az átlagemberek számára érthető közvetítése elengedhetetlen az ágazat széles társadalmi támogatottságának és legitimációjának biztosítása érdekében.

Ezekre a piaci trendekre lehetne építeni az ügynökség létrehozásánál, mellyel természetesen kulcsszerepet lehetne betölteni az űripar szereplői és a széles társadalmi rétegek között, hidat képezve a tudomány, a politika és az átlagemberek irányába is. 

Történetekből tanulunk, történetekből, melyek megszólítanak minket, melyek elérnek a szívünkhöz, melyek hősei olyanok, amilyenek mi is lenni szeretnénk. A fennmaradt történetekből ismerjük a múltunkat, népünk eredetét, uralkodóink, bátor őseink cselekedeteit. 

Ebben a digitalizálódott, technokrata, zajos világban az ügynökség csapatának, az lehetne a küldetése, hogy olyan történeteket alkosson az ügyfeleiről, melyekkel az emberek azonosulni tudnak, melyekre büszkék lehetnek, melyek megdobogtatják a szívüket és melyeken keresztül érezhetik az összetartozás és a valahova tartozás élményét. 


Ügynökség alapításával a cél, hogy a világűr meghódításának forradalmi időszaka érthető és szerethető legyen minden ember számára. Mindezt úgy lehetne elérni, hogy közben megértsük a globális űripar működésének lényegét, gazdasági szereplőinek céljait, jövőképét, az e mögött húzódó motivációs trendeket és a széles társadalmi rétegek űriparhoz való viszonyulását. 

Az ügynökség kutatásaival, elemzéseivel egy olyan, a kommunikációra fókuszáló tudásbázist építhetne fel, mely unikális és nélkülözhetetlen forrása lehetne a jelen és az eljövendő űripari vállalkozások márkaüzeneteinek felépítésében és azok megfelelő közvetítésében.

Az így felépített tudásbázist különböző formában lehetne elérhetővé tenni a nemzetközi piac számára, amiben meghatározó szerepet kapna az ügynökség űripari kommunikációs kutató és elemző csapata, mellyel klasszikus, de kifejezetten az űrszektorra specializálódott ügynökségi tevékenységet látna el.

Az elképzelt ügynökség működési környezete

A világűr meghódításának folyamatában a nagyon korai kezdetektől összefonódott a tudomány, a politika és a gazdaság, azaz a technológia, a nemzetállami hatalmi törekvések és a profittermelés képessége. Természetesen az évtizedek alatt ezek hangsúlya, az egymáshoz való kapcsolódás és ráhatás képessége folyamatosan változott. Ezek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy mélyebben láthassuk a jelenünkben rejlő lehetőségeket és az azokkal kapcsolatban felmerülő kockázatokat. 

A modern technológia fejlődése, annak megértése és költségeinek csökkenése lehetővé tette a magánvállalatok számára, hogy hatékonyabb és profitábilisabb megoldásokat fejlesszenek ki. Ezen keresztül egyre több szereplő próbált szerencsét az iparágban, így elérve azt, hogy mára meghatározó szereplővé váltak a nemzetközi porondon.

Ez azonnal indukálta az űriparban rejlő kereskedelmi lehetőségek bővülését, a kezdeti műholdas kommunikációtól ma már eljutottunk az űrturizmusig. Az iparág észrevétlenül van jelen már az életünkben, gondoljunk csak a földmegfigyelésre, geolokációra, időjárás előrejelzésekre, vagy a navigációs rendszerekre, melyek képesek voltak igazán vonzóvá tenni az iparágat a magánszektor számára.

A kormányzati szereplők mára felismerték ezt a tendenciát. A kormányok egyre inkább támaszkodnak a magánszektorra az űrtevékenységek terén. Az értékláncokban egyre nagyobb szerepet kapnak a kereskedelmi cégek.

A kormányzati és a piaci szereplők közötti kooperáció minden eddiginél magasabb szintre emelkedett, ahogy ezt 2022 szeptemberében az International Astronautical Congress (IAC) és a World Satellite Business Week (WSBW) eseményeken is kiemelték (ESPI Yearbook 2022). A folyamatot gyorsítja a növekvő geopolitikai verseny, aminek ismét a világűr lett a leghangsúlyosabb tere. Az űriparban a globális verseny - különösen Kína növekvő űripari ambíciója - ösztönzi a nyugati kormányzatokat a magánszektor támogatására. Az elmúlt két évben Kína és Oroszország együttes világűrben lévő eszközeinek növekedése körülbelül 70% volt, 2015 és 2018 között nagyságrendileg 200% (C. Todd Lopez, DOD News, 2022). 

A fejlesztések rendkívül tőkeigényesek, így növekszik a piaci és kormányzati szereplők iparági befektetéseinek mértéke is. A globális űripari befektetés összege 2022-ben elérte a 8,8 milliárd eurót, ami bár 28%-os csökkenés az előző év 12,2 milliárd eurós csúcshoz képest, de Európa kiemelt helyzetben volt, mert a 2022 rekordév volt: az űripari startup befektetések meghaladták az 1 milliárd eurót. Összesen 112 befektetés valósult meg ebben az egy évben (ESPI Yearbook 2022).

Az elképzelt ügynökség manifesztációja

Év elején volt egy kis időm, összeraktam egy 3 éves stratégiai tervet, konkrét lépésekkel, tematikával. Elképzeltem a csapatot, beszélgettem is velük, nagyon jó kis gárda állhatott volna össze, de valahogy elsodort minket az élet más-más területekre. Én is elengedtem az egészet...
Eltelt majdnem 6 hónap. Majd a semmiből jött a hívás a MarkConhoz (a marketing ügynökség, amiben tulajdonos vagyok): van egy nagy űripari projekt, amihez beszállítókat keresnek. Az egyik beszállító jelölt - a cég ügyfele - szeretne segítséget kapni abban, hogyan lehetne jól kommunikálni azt, hogy miért is alkalmas a feladatra. 

Egyrészt óriási gratula Öhlmüller Eszternek. Eszter a MarkCon ügyvezetője és tulajdonostársam a cégben. Neki köszönhető, hogy ez a megkeresés beesett a cégbe, a megkeresés, amiben megtörténhetett az első űripari tanácsadásom. És ami újra eszembe juttatta a januári vállalkozási ötletemet.

Ez egy jel? Vágjak bele? Hm. Lehet, de még nem érzek annyi energiát ebben, hogy elkezdjem. Az élet majd megmutatja, ha mi is megmutatjuk az életnek. 

Ezért született ez a cikk, ezért osztom meg ott, ahol azt érzem, gyökeret ereszthet a gondolat és szárba szökkenhet belőle valami. Egy üzleti projekt. Ha benne vagyok, ha nem. Ha életképes a projekt, utat fog törni magának. Kíváncsian várom :) Addig is:

A végtelenbe és tovább! Aki mer, az nyer. Bátraké a szerencse... :) 

Csináljunk egy űrügynökséget!

Lassan 2 éve már, hogy szóba került itthon Katával egy vállalkozási ötlet, egy elvonulós, faházas, természetközeli közösségi kert létrehozása Tamási mellett, ami menedéket adhatna a városi stresszes élettől menekülni kívánóknak. Mindezt közel 3 hektáron egy tájvédelmi körzet határában. Ez lett volna a Lost Garden. Azaz, remélhetőleg ez is lesz majd... de erről később

Szóval ez volt az alapötlet. Kata és tesója, Gábor sokat dolgozott az ötleten, a finanszírozáson, a megvalósításon, de különböző okok miatt akkor még nem tudott elindulni a projekt.

Majd 2023 elején elkezdtünk Katával arról beszélgetni, hogy lépjen ki a munkahelyéről és vágjon bele abba a tevékenységbe, amivel szenvedéllyel tudna foglalkozni. Kata élelmiszer-mérnök, biotechnológusként végzett a Corvinuson, régóta foglalkozik gyógynövényekkel. Ennek egyik oka, hogy komoly ízületi gondjai voltak és pár egyéb, alapvetően lelki okokra visszavezethető testi problémája. Több hónapos tervezgetés után jött az az ötlete, hogy szeretne olyan étrend-kiegészítőket készíteni, amelyek teljes mértékben adalékanyag mentesek...

És lehetne ennek is a neve a Lost Garden. Miért?

Az elveszett tudás: Mert valahol a mai modern orvostudomány miatt majdnem teljesen feledésbe merültek azok a természetes gyógymódok, melyek mellékhatások nélkül képesek segíteni. Sri Lankán elmentünk egy gyógynövény kertbe és hosszasan beszélgettünk a tulaj fiával. A Tulajt egyébként a helyiek „orvosnak” hívják, pedig nincs diplomája erről. A srác azt mondta: "régen voltak a gyógynövényeink, majd megjöttek az angolok, lettek kórházaink és utána betegeink... "
A gyógynövények rengeteg probléma megoldásában, megelőzésében tudnak segíteni. A Lost Garden név számunkra nagyon szépen magában hordozza ezt a tartalmat. Utal a majdnem elfeledett tudásra és a gyógynövényekre.

Önmagunk megtalálása: Számomra van egy másik, nagyon erős jelentése, amire a csomagoláson az „enter your inner garden” mondat utal. Az életünk során, ahogy cseperedünk, folyamatos elvárásokban élünk. Folyamatosan azt halljuk, milyennek kellene lennünk, mit kellene csinálnunk. Ahogy ezeknek az elvárásoknak próbálunk megfelelni, elveszítjük azt, akik valójában vagyunk. Így lesz a lelkünk kertje egyre sivárabb, hisz már nem is nagyon tudjuk, hol is találjuk önmagunkat. 
Azt érzem, hogy az egyik legfontosabb cél ma az életemben, hogy visszataláljak oda, aki én magam vagyok, hogy ezt a belső kertet felvirágoztathassam, hogy az újra az a buja, erős, zöldellő, élettől duzzadó dolog lehessen, ami lenni tud. Az étrend-kiegészítőink abban tudnak segíteni, hogy a testünket olyan, vagy ahhoz közeli állapotba hozzák, amiben jó lenni. Hiszen ki tud az állandóan sajgó, fájó, enervált, használhatatlan testében jól lenni? Hogyan érezhetnéd magad jól, ha nem jó a testedben?

A gyökereink: És van még egy üzenet, amire talán az ADAM és EVE, azaz Ádám és Éva terméknevek is rávezetnek. Az európai kultúrkörben a biblia, a keresztény vallás nagyon mélyen gyökerezik. Tele vagyunk ide kapcsolódó képekkel, asszociációkkal. Ha nem is vagyunk hívők, tudjuk, hogy az elveszett kert, ahonnan kiűzték Ádámot és Évát, az a hely, ahol még minden jó volt. Ahol megvolt a harmónia önmagunkkal, a természettel. Keressük ezt a helyet, a helyet, ahol otthonra lelhetünk, ahol biztonságban érezhetjük magunkat annyira, hogy merjünk önmagunk lenni. És ez egy csodás állapot.

Mindezek fényében számunkra a Lost Garden sokkal több egy étrend-kiegészítőnél. Keressük azokat az ötleteket, termékeket, szolgáltatásokat, amivel a név jelentését feltölthetjük mindazzal a tartalommal, amiket fentebb leírtam.

Ennek részeként több új dolgot is tervezünk indítani a közeljövőben. Bízom benne, hogy ősszel már ezekről is írhatunk nektek.

Kövessetek minket a lépésről-lépésre bővülő weboldalunkon: www.lostgarden.hu

Mit jelent a Lost Garden?

Azt hiszem, kapcsolatfüggő voltam, nem tudtam elképzelni magam egyedül. Kellett mellém valaki, akivel együtt jó. Ha jól emlékszem, 1994 őszétől volt egy kb. egy éves időszakom, amikor egyedül voltam. Utána egy nagy ugrás az időben egészen 2021 őszéig, amikor laza 27 év után újra egyedül lettem. Ez az időszak volt az egyik legmeghatározóbb élményem az önismeretemben. Ebben az időszakban ott lebegett előttem a kérdés, kik voltak azok a nők, akik meghatározták az életem, mi is a közös bennük... 

Jöhet a klasszikus válasz, mindegyik az anyám volt! Persze. Szóval, kik voltak azok a nők, akik olyan sokáig megadták azt a teret nekem, amiben az lehettem, aki lenni akartam. Ahogy ültem és rajtuk gondolkodtam a fene nagy magányomban, egyre határozottabban formálódott a válasz. Tehetségek voltak, okosak, valamiben különlegesek.  Azt hiszem, nem is tudtam volna magam tartósan másmilyen nő mellett látni. Mindemellett ezek a nők valahogy nem látták meg önmagukban ezt a tehetséget, vagy nem hitték el, vagy csak nem tudták, hogyan tudnák önmaguk sikerére átváltani mindezt.

Segítek. És talán itt jön az anyám. Az anyám, aki tehetséges volt a szakmájában, az országban az egyik legjobb diák. De az élet és talán a saját félelmei nem engedték, hogy azzá váljon, aki lenni akart. És gyerekként nem tudtam neki segíteni. Hát majd akkor segítek annak a nőnek, aki mellettem van, aki a társam. Hisz ez a férfi dolga.

Szerintem csináld így, meg csináld úgy. Kockáztass, szervezz, intézd el! Nem látod, hogy mit kellene?! Hát mutatom. Nem érted? Most mitől félsz? Itt vagyok. Jajj már, ne legyél ilyen... Majd én elmondom...

És ezek a mondatok, a nagy segíteni akarásom, valahogy mind csak azt sulykolták a másikba, hogy ő nem tudja ezt. Bezzeg nekem milyen könnyen megy. Én meg nem értettem, mi a baja a másiknak. És valahogy a másik és köztem csak nőtt a távolság, a meg nem felelés érzésétől és mindattól, amit ez hoz a hétköznapokban.

Nem volt sok tartós kapcsolatom, de mindegyikben, ilyen-olyan módon, de elhatalmasodott ez az érzés. A másikban a kevésnek levés, bennem meg talán az, hogy már megint nem tudok segíteni. Már megint itt van az a valami megfoghatatlan érzés. Talán az, hogy nem tudok az a férfi lenni annak a fontos nőnek, aki mellett ő az lehet, aki lenni szeretne. Vagy inkább az, akinek én gondolom, hogy lenni szeretne.

Ezt a kérdést ízlelgettem újra és újra akkor, ott 2021-ben a nagy magányomban. Ha összejövök valakivel és felismerem a tehetségét fel nem ismerő okos, tehetséges nőt, meneküljek? Hisz kudarcra van ítélve a dolog, ezt mutatja az életem. De miért menekülnék? Hisz a kémia az kémia. Mondjak nemet arra, amire zsigerből egy IGEN jön? Hm. Neeem, nem akarok nemet mondani. Akkor? Azt hiszem, igent kell mondanom, ha ez jön mélyen a szívemből és pusztán egy dolgom van: megérteni, hogyan lehetek az a férfi a nő mellett, aki mellett a nő az a nő lehet, mert mer az lenni, aki ő szeretne lenni.

Hát ez az. Szerintem semmit. Mi kell ahhoz, hogy valaki el tudja hinni önmagáról, hogy az aki ő, az elég jó, sőőt nem csak elég jó, hanem különleges - legalább a másiknak. Hisz belőle csak egy van. Amikor azt látom, hogy a párom az élete akadályfutásán újra és újra nekiszalad a palánknak, megütve magát, esetleg beleesve a sárban, elkeseredve törölgeti magáról a mocskot, ami rákerült, nem kell odakiáltanom: akadááály, nem lááátod? Látja. És fáj neki. Szóval, csak felsegítem, esetleg leporolgatom... de talán csak átölelem, megfogom a kezét, vagy csak picit távolabbról belenézek a szemébe, hogy érezze, nincs baj. Megpróbálhatja újra. Akkor, amikor úgy érzi, itt az idő.

Szóval, elég talán csak ott lenni mellette. Szeretni, biztonságot adni. Érzelmileg, anyagilag. Amire lehetőség van. Vagy csak megpróbálni megérteni azt, amiben ő van épp és megnyugtatni: minden rendben. Mert a sok falnak rohanás után már az is óriási dolog, ha újra megpróbálod, függetlenül attól, sikerül-e a következő akadályt megugrani.

Így érkezett meg az életembe Kata. A tehetséges, a mindenre kíváncsi, a problémamegoldó és persze a gyönyörű nő, aki bár óriási ambíciókkal, de bátortalan önérvényesítéssel beszélt az álmairól. Tanulom, hogyan lehetek mellette, mint férj, mint cégtárs, mint támasz. A cég elindult, egyre többen ismeritek meg azt, amit ő alkotott. Egy nagy akadály megugorva.

Várom a folytatást. Kíváncsian nézem, ahogy a mindennapjainkban Kata lépésről-lépésre haladva valósítja meg önmagát és ezzel picit mindig közelebb jut ahhoz, aki ő valójában. És ezzel picit én is közelebb jutok ahhoz, ami eddig sosem sikerült az életemben.

Ez a nő is olyan, mint a többi...

Tadaaaam. Ez a nap is eljött. Az elmúlt 2 hónapban felpörögtek az események a Lost Garden tájékán. Létrejött a Lost Garden Biotechnológiai Kft. Megkaptuk az illetékes hatóságok engedélyeit, forgalmazhatóak a termékeink. Elkészültek a csomagolások. 

Uuuuu ez volt ám a feladat :) Több éve nem foglalkoztam nyomdai anyagokkal, csomagolással meg még soha. Milyen anyagot válasszunk, ki legyen a gyártó, hogyan lehet csekkolni a minőséget előre, milyen legyen a hegesztés (hogy mi?), hogyan lesz fémesen csillogó a logó, az alnyomatot hogyan lehet megcsinálni úgy, hogy legyen, de ne nagyon látszódjon, csak a fény finom játékával... és sorolhatnám még a kérdéseket. Beleugrottunk, google, ajánlatok, egyeztetések, személyes gyárlátogatás, a gépindulásnál izgatottan vártuk, mi jön ki... Majd 1,5 hét, mire minden folyamat lement és dobozba kerültek a csomagoló anyagok és végre a kezünkbe vettük.

Tetszik. Nem, nem tetszik. De mi nem tetszik? Nem tudom. Ez az egész. Na jó, aludjunk rá egyet, mutassuk meg másoknak. Uuuu tesó, ez nagyon jó! Akkor jó, tetszik. Jöhet az első verseny, küldhetjük a csomagokat. Irány London! Mind a négy terméket beneveztük a Nourish elnevezésű nemzetközi versenyre. Valamikor mostanában kezdődik az étrend-kiegészítők zsűrizése. És már be is neveztük egy másik versenyre, megy a csomag Olaszországba.

De ez olyan jó izgalom. Jó lesz a cucc? Eddig jónak tűnik. Alig pár poszt ment ki az insta oldalunkra és a facebookra, de már jönnek a megkeresések. Ismerősök érdeklődnek: mi ez, hol lehet venni? De jó, tetszik! És jönnek a céges megkeresések! Akarunk tárgyalni egy pesti hálózat tulajával? Érdekel minket egy induló magánklinikával való közös munka? Szeretnénk együtt dolgozni egy gyógyszertárlánccal? 

Szeretnénk mindenkivel beszélni, hogy jobban értsük, mit is csinálunk, mi is lehet az értéke. De álljunk meg egy szóra! Mit is csinálunk? Miért is csináljuk? Mit is jelent számunkra ez az üzlet? Szeretjük az életünket. Szeretnénk valami jót, értékeset alkotni. Szeretnénk, ha az, amit csinálunk, hasznos lenne a vevőinknek. Minden termék kézzel készül, hogy ne használjunk adalékanyagokat. Adalékanyagokat, melyek elengedhetetlenek a géppel készült termékeknél. 

Mire is vágyunk mi, mint tulajdonosok? Ezt hogyan lehet elérni? Milyen utak vezethetnek el oda? Hogyan képzeljük el a cégünket 1-2-3-5 év múlva? Mink van meg hozzá? Mi hiányzik hozzá? Mennyi pénzt szeretnénk keresni vele? Mennyit kockáztatnánk érte? Akarunk alkalmazottakat? Mekkorára akarunk megnőni? Mire optimalizáljunk? Idő? Pénz? Minőség? Mi a prioritás? Mi a cél és mi az eszköz az egészben? 

Érnek a gondolatok, rengeteget beszélgetünk Katával, formálódik a kép. De mi is kell ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre mind meg tudjuk mondani a válaszainkat. Kell az, hogy higgyünk a termékben. Ehhez még nem árt, ha látjuk, mit mondanak a vevőink. Miről? Mindenről. Mit szeretnek, mit keresnek, mire vágynak. Hogyan szólhat legalább annyira róluk a Lost Garden, mint rólunk. Legalább annyira, mint rólunk. Nem ugyanúgy, de legalább annyira. 

Hát jöjjenek az első vevők. Nem hirdetünk, nincs webshopunk (még, majd júliusban), de nyitottak vagyunk, kíváncsiak és kommunikálunk. Elkezdtünk beszélgetni és akikkel beszélgetünk, szintén kíváncsiak. Van aki már a barátainak mesél és már ők is kíváncsiak. Hát készülnek az első csomagok. Mindegyiket mi csináltuk, talán még azt is tudjuk, melyiket ki kapja.

Tadaaaam. Ez a nap is eljött. Az elmúlt 2 hónapban felpörögtek az események a Lost Garden tájékán. Létrejött a Lost Garden Biotechnológiai Kft. Megkaptuk az illetékes hatóságok engedélyeit, forgalmazhatóak a termékeink. Elkészültek a csomagolások. És még mennyi minden más is...

Az első fecskék

Nem vagyok táplálkozástudományi szakember, bár tanultam a témáról, de nem vagyok több, mint egy laikus. Egy olyan laikus, aki megküzdött a kilóival, megéltem, milyen elhízottnak lenni, milyen koplalni úgy, hogy nem fogyok semennyit, majd milyen jól lenni a bőrömben. (Szóval amit ebben az írásban összeszedtem, nem más, mint személyes vélemény, saját tapasztalat és némi, a témában elolvasott érdekesség leirata.)

A személyes élményeim - és talán a biológia tanári végzettségem, vagy a sport iránti érdeklődésem - miatt, jó ideje figyelem a táplálkozásom közérzetemre gyakorolt hatását. Korán felfedeztem, hogy stresszevő vagyok, hogy édességekkel oldom a szorongásom, vagy hogy a kalória mennyiségében pontosan kiszámolt, rostokban gazdag, rendszeres, meghatározott idősávokhoz kötött táplálkozásom milyen szinten növelte a komfort érzetemet a mindennapokban, ezen keresztül pedig hogyan simultak ki a megéléseim a céges vezetésével kapcsolatos konfliktusaimban.

Yuval Noah Harari Sapiens című kötetében ad egy elgondolkodtató magyarázatot arra, miért is habzsoljuk a magas kalóriatartalmú ételeket. Elmélete szerint a mezőgazdasági forradalom előtti időszakban az ember magas kalóriatartalmú ételekből nagyon keveset tudott fogyasztani. Azonban, ha ilyet talált, pl. egy gyümölcstől roskadó fát, arra kényszerült, hogy ott helyben minél többet megegyen, mert nem tudhatta, mikor jön egy erősebb horda, ami elveszi tőle azt. Hiába zajlott le azóta - Harari kategóriái szerint - a mezőgazdasági, majd az ipari forradalom, hiába vagyunk most egy technológiai forradalom időszakában, evolúciós mértékben alig telt el egy kis idő. Az agyunk az akkori reflexek szerint működik.

Fontos számomra, hogy megértsem, hogyan is hat a táplálkozásom a testemre és a lelki állapotomra, fontos, hogy közelebb kerüljek ezáltal önmagamhoz és ezen a megértésen keresztül támogathassam önmagam - és a gyerekeim, valamint adott esetben az általam mentorált vezetőket is - egy egészségesebb, teljesebb élet megélésében.

A táplálkozástudományban folytatott kísérletek a klasszikus tudományos megközelítésben elsősorban az élelmiszerek hatását funkcionálisan közelítették meg, a táplálkozáskutatás nagyrészt arra összpontosított, hogy az elfogyasztott élelmiszerek hogyan befolyásolják testi egészségünket. Ahogy azonban a modern társadalmakban a lakosság egyre erőteljesebben szembesül a mindennapjait átszövő stresszel, depresszióval és szorongással úgy lett egyre feltűnőbb  a kalóriában dús, egészségtelen élelmiszerek (chips, szénsavas üdítők, energiaitalok, gyorséttermi ételek) fogyasztása. 

Természetesen első pillanatra nehéz eldönteni, hogy mi az ok-okozati összefüggés, ha egyáltalán van összefüggés: az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása fokozta a pszichés megbetegedések gyakoriságát, vagy a fokozódó mentálhigiénés problémák hozták magukkal a nem megfelelő táplálkozást.

Egyre több kutatás indult a terület feltérképezése és a folyamatok megértése érdekében, és kialakult az úgynevezett táplálkozási pszichiátria, mely a mentális jóllét és a táplálkozás viszonyát vizsgálja. A kutatások rámutattak a bélrendszerben termelődő szerotonin szerepére az alvás- és a hangulatszabályozásban. Továbbá kimutatták a bélrendszerben található mikrobiális közeg (közel 1000 fajta “jó” baktérium) hatását a szerotonin termelésében. Ezeken a megfigyeléseken keresztül pedig különös hangsúlyt kapott a bélrendszer és a központi idegrendszer közti kétirányú kommunikációs csatornát kialakító idegpályák, az úgynevezett agy-bél-tengely szerepe abban, hogy a táplálkozás hogyan befolyásolja a pszichés állapotot.

Kutatások az agy-bél-tengely vonatkozásában

Kutatás 1 - Nemi különbségek a táplálkozás érzelmi jólétre gyakorolt hatásában

Lina Begdache adjunktus vezetésével New York állami, Binghamton Egyetem kutatói publikáltak egy kutatást, melyben a táplálkozás pszichés hatásait vizsgálták, külön figyelmet fordítva a nemi különbségekre. A kutatásban összesen 563 fő vett részt (48% férfi, 52% nő). A kutatás felhívta a figyelmet a nemek közti szükségletek, feladatok energiaigényének különbségére, valamint rámutatott arra, hogy a férfiak esetében jellemzőbb a mentális jóllét - ami a táplálékhiány megjelenésével erodálódik. Ezzel szemben a nőknél a mentális jóllét kialakulása sokkal inkább összefüggésben van a megfelelő táplálkozással.

Kutatás 2 - Stressztűrés és a bélflóra kapcsolata

A bélflóra és a viselkedés összefüggésére elsődlegesen állatkísérleteket folytatnak. Az egyik kísérlet (Postnatal microbial colonization programs the hypothalamic–pituitary–adrenal system for stress response in mice), rámutatott arra, hogy ha a vizsgált egyedekben mesterségesen megszüntetik a bélflórát, akkor az egyedek stressztűrő képessége csökken.

Kutatás 3 - Viselkedési mintázatok átvitele a bélflóra átvitelével

Egy másik kísérletben (The intestinal microbiota affect central levels of brain-derived neurotropic factor and behavior in mice) passzívan viselkedő egér egyedek bélflóráját megszűntették és aktívan viselkedő társaik bélflóráját vitték át a bélrendszerükbe. A vizsgálatok kimutatták a viselkedésbeli változást, azaz a passzív egyedek az “új” bélflórával aktívabban viselkedtek, mint azt megelőzően.

Kutatás 4: Baktériumtörzsek használata gyógyszerként a pszichiátriai kezelésekben

Szintén egérkísérletekben vizsgálták (Bifidobacteria exert strain-specific effects on stress-related behavior and physiology in BALB/c mice) két különböző Bifidobaktérium-törzs (B. longum 1714, B. breve 1205) hatását különféle pszichés betegségek esetén és kimutatták, hogy ezek enyhítik a szorongást.  

Ezek a vizsgálatok még nem támasztják alá egyértelműen, hogy a baktériumok megfelelő kezelést nyújthatnak pszichés betegségekre (így természetesen az ezeket segítő diéták sem), de az elért eredmények ígéretesek.

A nem megfelelő táplálkozás károsan befolyásolhatja a vezetői döntéshozatali képességet. Az enyémet biztosan. Az egészségtelen étkezési szokások, a rendszertelen táplálkozás, hozzájárulhatott nálam olyan testi-lelki állapotok kialakulásához és fenntartásához melyekben nemcsak hogy kevésbé voltam képes gyors és hatékony döntéseket hozni, hanem hosszú távon a stresszkezelési képességem is csökken(hetet)t. Mivel az elmúlt években kiemelten fontos lett a számomra, hogy az aktuális állapotomra figyeljek, összeszedtem, miket vettem észre önmagamon olyan esetekben, amikor rendszertelenül étkeztem.

Energiaszintem csökkenése: talán ez az első dolog, amit érzek. Beesik az arcom, nem igazán van kedvem megerőltetni magam semmilyen téren. 

Stressztűrés csökkenése: határozottan pattogós, harapós leszek. Olyan dolgok is elkezdenek idegesíteni, zavarni, amikkel normál esetben nem is foglalkozom.

Érzelmi instabilitás: a fentiekből már csak egy ugrás az, hogy az ingerlékenységem miatt nem, vagy csak nehezen tudom megtartani a kiegyensúlyozottságom és a higgadtságom. 

Rövid távú gondolkodás: mivel nincs bennem elég energia, hogy átgondoljam a dolgokat, sőt valószínűleg a türelmem is elég végessé válik, az egyszerű, gyors megoldásokat kezdtem el preferálni.

Az egészben a legfélelmetesebb, ahogy a fizikai és érzelmi állapot összefonódik és már észre sem veszed, hogy mi miért történik. Nem eszel rendesen, ingerlékeny leszel - mondjuk elkezd idegesíteni egy kolléga munkája, vagy egy értetlen ügyfél - olyan dolog zavar, amire normál esetben nem is reagálnál, de most totál felhúz. És nem veszed észre, hogy nem a probléma a nagy, csak te látod annak.

És ha nem veszed észre, elindul egy negatív döntési spirál: A fokozódó stressz és csökkent fizikai állapot negatív hatással van a döntéshozatali képességedre. Rossz döntések hozhatnak létre új stresszforrásokat, amik tovább rontják a hangulatod, igazolva érzed a benned lévő érzéseket, így egy öngerjesztő negatív spirál alakulhat ki.

És persze ez nem csak a munkahelyen, de otthon is folytatódhat. Összességében elmondható, hogy a táplálkozás jelentős hatással van az érzelmi jólétre és a döntéshozatali képességekre. Érdekes volt a számomra, ahogy az olvasmányaim alapján a modern kutatások egyre inkább rávilágítanak arra, hogy az egészséges táplálkozás nemcsak a testi, hanem a mentális egészség szempontjából is kritikus jelentőségű.  

Végső soron a tudatos táplálkozás és életmód nemcsak a személyes, hanem a szakmai teljesítményt is javíthatja, így minden vezető és döntéshozó számára érdemes befektetni az egészséges táplálkozásba és az életmód változtatásokba.

Vendler Balázs blogja - személyes tapasztalatokat és élményeket osztok meg a tudatos vállalkozói életről, önfejlesztésről, önismeretről, különös tekintettel a 40 felett jelentkező személyes kihívásokról.

Az étkezés hatása az érzelmi jóllétre és a vállalkozói döntésekre

Lassan másfél éve már, hogy elkezdtem szervezetten, tudatosan mentorálással foglalkozni. Valahogy úgy éreztem, itt az ideje számot vetnem, mit is csináltam, mit értem el ebben az időszakban. 

2023: Az első év a tanulásról szólt. Arról, mit is szeretek ebben a tevékenységben, mit is tudok adni a mentoráltaknak, miért is van értelme számomra ennek az egésznek. A tanulás volt az az érték, amit ki akartam venni ebből az egészből. Így hát pro bono vállaltam a közös munkát minden esetben, de csak akkor, ha izgalmas volt a cégvezető, vagy az élethelyzet, amiben volt. Ebben az évben kb. 20-an voltak, akikkel megvolt a kölcsönös szimpátia, így el tudtunk indítani valami közös gondolkodást... 

Volt akivel csak egyszer beszélgettünk és egyből találtunk megoldást, volt akinél egy beszélgetés után nem láttuk értelmét a folytatásnak, volt akinél egy éven át tartott a közös út, volt akivel végül közös céget indítottunk. Szerettem ezt az egy évet, de januártól már szigorúan üzleti alapon szerettem volna folytatni a mentorálásokat, ennek pedig elég konkrét keretei vannak a számomra. 

2024: Voltak, akikkel elköszöntünk egymástól 2023 végén, így az idei évet 5 projekttel kezdtem. Mindegyik projektben benne vagyok valahogy és mindegyikben más-más modellel dolgozunk:

- egy nemzetközileg terjeszkedő IT cég 
- egy teljes termék újragondolásban lévő startup 
- egy étrend-kiegészítőket a nemzetközi piacra kivinni akaró cég 
- egy, a céges működését újragondoló, de 20+ éve stabilan működő marketing cég 
- és egy HR terméket fejlesztő csapat 

Izgalmas kérdés a számomra, hogy milyen eredményeket tudunk elérni. Szerencsére jönnek az első sikerek. Van olyan cég, akinél idén áprilisra összejött a 2023-as árbevétel duplája, megközelítve a mágikus 100.000.000 forintos nettó bevételt és persze a pénz csak egy dolog - hisz számomra sokkal fontosabb a helyzet megélése - de végeredményben egy cégnél a pénzügyi terv megvalósulása az egyik legfontosabb feladat és elég objektív visszajelző pont. 

Izgalmas számomra az, hogy hogyan lehet megtalálni azt az utat a vállalkozásban, ami minden vezetőnél a saját ütemének, a saját egyéniségének és lehetőségeinek megfelelő. És ha megvan ez az út, akkor úgy menni rajta, hogy annak minden lépése valahol örömmel töltsön el minket. 

Annak az örömével, hogy minden egyes lépéssel közelebb jutottunk a legfontosabb célunkhoz, önmagunkhoz.

Elmélkedés 16 hónapnyi mentorálásomról

Ahogy elérjük a negyvenedik életévünket, egyre fontosabbá válik, hogy megtaláljuk a belső békénket, és hogy jobban jelen tudjunk lenni saját életünkben. Ebben az életszakaszban sokan szembesülünk új kihívásokkal, legyen szó fizikai változásokról vagy éppen a munkahelyi és családi élet egyensúlyának megteremtéséről. Az 50. szülinapom küszöbén állva bizton állíthatom: nálam pont így volt. 

Ahogy az elmúlt 2 évben egyre többet és többet foglalkoztam mások mentorálásával, úgy kezdtem egyre jobban megszeretni a feleségem, Kata ötletét: fejlesszünk olyan étrend-kiegészítőket, mellyel nem csak a saját egészségünket erősítjük, de másokat is tudunk támogatni ezen az úton, segítve őket abban, hogy kiegyensúlyozottak és harmonikusabbak legyenek.

Cégünk, a Lost Garden termékei nem csupán étrend-kiegészítők; termékeink számunkra az életminőség javításának eszközei. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minden terméket kézzel készítsünk, elutasítva a gépesített gyártási folyamatokat. Ez a megközelítés nemcsak hogy fenntarthatóbb, de lehetővé teszi számunkra, hogy több embert, köztük hátrányos helyzetű munkavállalókat is foglalkoztassunk. Igaz, hogy ez mennyiségi korlátokkal jár, hiszen a kézzel készített termékek nem állíthatók elő olyan nagy mennyiségben, mint gépi úton, de cserébe minden egyes termék egyedi, magas minőségű és teljes egészében adalékanyag mentes lesz.

A Lost Garden termékei teljes egészében egyedi fejlesztésű receptek alapján a test és a lélek egészségét egyaránt támogató komponensekből állnak össze. Legyen szó az Adam kapszuláról, amely a férfiak vitalitását hivatott fenntartani az andropauza idején, az Eve termékről, amely a menopauza tüneteit enyhíti, vagy a Body készítményről, mely az ízületi gyulladások csökkentésére készült, vagy a Beauty termékről, amely a bőr és haj szépségét hivatott megőrizni – minden termékünk a lelki nyugalom és a testi harmónia elősegítésére szolgál.

A Lost Garden slow business modellje kihangsúlyozza a minőséget és az emberközpontúságot. Nem csupán termékeink gyártásánál, de üzleti döntéseinkben is prioritást élvez a fenntarthatóság, a méltányosság és a közösség támogatása. Így ügyfeleink nem csak egy terméket vásárolnak, hanem részt vesznek majd egy olyan közösségben, amely támogatja az egészséges életmódot és a tudatos jelenlétet.

A Lost Gardenben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy segítsük ügyfeleinket a nyugalom és a jelenlét megteremtésében életük minden területén, hiszen tudjuk, hogy a belső béke kulcsfontosságú az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. 

Ennek fényében fejlesztjük szolgáltatásainkat és termékeinket a jövőben.

Ahogy elérjük a negyvenedik életévünket, egyre fontosabbá válik, hogy megtaláljuk a belső békénket, és jobban jelen legyünk saját életünkben. Ebben az életszakaszban sokan szembesülünk új kihívásokkal, legyen szó fizikai változásokról vagy éppen a munkahelyi és családi élet egyensúlyának megteremtéséről. Az 50. szülinapom küszöbén állva bizton állíthatom: nálam pont így volt. 

Slow business koncepció: a Lost Garden kézzel készült termékei

2001-ben kezdtem el informatikai projektekkel foglalkozni. Igazából 2000-ben, mert az egyetemen a biológia tanári diplomadolgozatomhoz lusta voltam 40-50 oldalnyi szöveget írni, így inkább készítettem egy multimedia oktatóanyagot :) 

Szóval, 2001 körül kezdtem el megrendelésre informatikai projekteket megvalósítani. Az elején képeztem magam, megtanultam a HTML nyelvet, össze tudtam én magam is rakni egyszerűbb weboldalakat. 2003 körül már komolyabb oldalakat is rendeltek a cégemtől, a PhP már sok volt nekem, így elkezdtem saját IT csapatot toborozni. 

Elkezdtünk IT termékeket fejleszteni, saját CMS-t készítettünk, majd mobilappokat fejlesztettünk, egyre nagyobb rendszereket üzemeltettünk és 2016-tól egy külön céget építettem a játékosított tanulási rendszerünk fejlesztésére. 

Nem volt könnyű mindezt úgy irányítani, hogy nem értek a programozáshoz. Elképesztően sok álmatlan éjszakám, stresszes, frusztrált, nyomasztó időszak van mögöttem. Sokszor éreztem magam tehetetlennek, kiszolgáltatottnak.

Az elmúlt 2-3 évben is több IT eszközt kellett készítenünk a különböző projektjeinkhez. Mivel most nem volt saját csapatom, több beszállító céggel is együtt dolgoztam. Ezek közt kiemelkedő volt Vadász Peti cége. Petit régről ismerem, még csapattag volt a Games for Businessben, majd beszállító lett ott, később pedig külsősként segített több fejlesztésben. Majd 2023-ban egy évig mentoráltam. 

Kiemelkedő Peti ügyfélcentrikussága, az, ahogy megpróbálja megérteni az ügyfele elképzeléseit és segíteni a megrendelőnek abban, hogy megértse, milyen technológiai lehetőségei vannak a céges céljainak elérésében. Ritka az olyan támogatás, ügyfél edukáció, amit Petiék részéről megtapasztalhattam. 

Elképesztően fontos ez, főleg egy olyan cégalapítónak, akinek nincs technológiai háttere, de IT terméket akar fejleszteni.

Ennek a hozzáállásnak és Peti őszinte, a tanulásra, a fejlődésre való nyitottságának hatására vállaltam el a felkérést arra, hogy a Founderbase csapatának üzleti stratégiájával foglalkozzam. 

Így lettem Business Strategist :) a Founderbase-ben. Remélem, sok közös sikerről írhatok majd, bármit is jelentsen ez. 

2001-ben kezdtem el informatikai projektekkel foglalkozni. Igazából 2000-ben, mert az egyetemen a biológia tanári diplomadolgozatomhoz lusta voltam 40-50 oldalnyi szöveget írni, így inkább készítettem egy multimedia oktatóanyagot :) ...

Csapattag lettem a Founderbase-ben

A most előkészítés alatt lévő új vállalkozások között az egyik szerelem projektem a "Lost Garden", egy gyógynövény alapú táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó cég. Két okból is szerelem projekt: egyrészt az elmúlt 10 évben évről-évre egyre fontosabbá vált számomra a táplálkozásom, másrészt a céget a feleségemmel, Katával indítjuk. Az ő ötlete, tudása, tapasztalata, tanulmányai adják az alapot. 

Rengeteget beszélgettünk arról, jó ötlet-e közösen belevágni, összekeverni a családi és a szakmai, pénzkereseti dolgokat, szerepeket. Mivel belevágtunk, hát összeszedtem, hogy a családi vállalkozás indítása milyen előnyökkel járhat.

Megbízhatóság és elkötelezettség: A családtagok gyakran nagyobb elkötelezettséget mutatnak a vállalkozás iránt, mint a nem családtagok, a "sima" alkalmazottak. Ez abból fakad, hogy a vállalkozás sikeressége közvetlenül befolyásolja a család jólétét, nagyobb az érintettsége/részesedése a családtagoknak a sikerből, ezért jobban érdekeltek benne. A családtagok ebből adódóan motiváltabbak lehetnek, nagyobb lehet a hajlandóságuk lemondani a rövidtávú előnyökről a hosszabb távon jelentkező magasabb profit érdekében. Azaz, több időt és energiát fektethetnek a vállalkozásba, ami lehetőséget ad - főleg a kezdeti időszak bizonytalanságai mellett - a  fejlesztésekre.

Gyors döntéshozatal: A családi vállalkozásokban gyakran egyszerűbb és gyorsabb a döntéshozatali folyamat, mivel kevesebb szint van, és a családtagok közötti kommunikáció közvetlenebb. Mivel a családi kapcsolatból (szerencsés esetben) következik, hogy több időt töltünk egymással, jobban ismerhetjük egymás gondolkodását, hátterét, így valószínűbb, hogy "egy nyelvet beszélünk", kevesebb a félreértés. Mindez lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy gyorsabban alkalmazkodjon a piac változásaihoz, vagy hogy eredményesebben használja ki a lehetőségeket.

Erős vállalati kultúra: Egy családi vállalkozásban a közös értékek és célok erős alapot adnak a vállalati kultúra kialakítására. Ez pedig az egyik legfontosabb eleme a közösségnek, a közös értékrend az, ami összetartja a csapatot és motiválja az alkalmazottakat. Ez a kultúra elősegítheti a hosszú távú lojalitást, egymás könnyebb megértését és csökkentheti a fluktuációt.

Rugalmasabb munkakörülmények: A családi vállalkozások gyakran nagyobb rugalmasságot kínálnak a munkaidő és a munkakörülmények tekintetében, ami lehetővé teszi a családtagok számára, hogy jobban összehangolják a munkát a személyes életükkel. Ez különösen előnyös lehet gyereknevelés, vagy más családi kötelezettségek mellett. Könnyebben alakítható a magánélet és a munka egyensúlya az adott élethelyzetnek megfelelően.

Közös célok, sikerek: Személy szerint én ezt látom a legfontosabbnak kettőnk kapcsolatában. Jó látni azt, hogy a páromnak tiszta és jól átgondolt céljai vannak az üzleti életben. Jó ebben segíteni, ebben is társnak lenni és ott lenni mellette támasznak, háttérnek. A céges küzdelmek, a közös sikerek, a közös gondolkodás egy-egy kérdésről, mind olyan élmények, melyek erősítik a kettőnk kötelékét. Élmények, melyek az összetartozásunkról szólnak.

Számomra valahol ezek a szempontok mutatják, hogy egy jól menedzselt családi vállalkozás hosszútávú előnyöket kínálhat, mind a család (és párkapcsolat), mind a vállalkozás számára. 

Fontos azonban megjegyezni, hogy a siker érdekében kezelni kell a családi vállalkozásokra jellemző kihívásokat is, mint például a szakmai és személyes kapcsolatok összefonódását. A magánéleti és a vállalkozói léttel összefüggő nehézségek, kudarcok, meg nem értések kihatnak ilyenkor mindkét területre. Érett és erős kapcsolatra érdemes építeni a családot és a vállalkozást is. Arról nem is beszélve, ha azonos alapra épül mindkettő.

A most előkészítés alatt lévő új vállalkozások között az egyik szerelem projektem a "Lost Garden", egy gyógynövény alapú táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó cég. Két okból is szerelem projekt: egyrészt az elmúlt 10 évben évről-évre egyre fontosabbá vált számomra a táplálkozásom, másrészt a céget a feleségemmel, Katával indítjuk.

5 dolog, amiért jó a családi vállalkozás

Ma egy baráti kávézás során szóba került a világűrpolitikai tanácsadó végzettségem. A beszélgető partneremmel pár vicces mondat után eljutottunk oda, hogy mit is akarok ezzel kezdeni. Hogyan is lehetnék ennek az iparágnak a részese. Soroltam a lehetőségeket (geolokáció alapú szolgáltatások, speciális jogi szolgáltatások, technológiai tanácsadás, világűr specifikus PR és marketing szolgáltatások), mire ő azt válaszolta: "Nekem ezek nem űripari dolgok. Űripari technológiák, szolgáltatások számomra olyan területek, melyek az átlagembernek elérhetetlenek... "

Megértem, nemrég még én is így gondoltam. De miért az idegenek és a rakéták jutnak eszünkbe elsőre a világűrről?

Az átlag magyar világűrről és az űriparról alkotott képét számos olyan kulturális hatás formálta/formálja amelyek alapvetően a médiából, az oktatásból, talán a nemzeti történelmi örökségünkből (kicsi és vesztes nép a mienk - bal sors akit régen tép...) és persze a populáris kultúrából építkezik. Ezek a hatások együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy az emberek az űripart az űrrakéták fellövésével és az űrállomások üzemeltetésével azonosítják. 

Összeírtam pár olyan kulturális hatást, melyek befolyásolnak minket és átgondoltam, szerintem ezek miért erősítik meg ezt a sztereotípiát:

Az űrkutatás történelmi mérföldkövei, mint az első ember által készített műhold (Szputnyik-1, 1957), vagy az első ember a Holdon (Apollo 11 misszió, 1969), vagy az első magyar a világűrben (Farkas Bertalan, Szojuz–36, 1980) rendkívül nagy nyilvánosságot kaptak, és ezek az események mélyen bevésődtek az emberek tudatába. És ezek az események a mai napig velünk vannak - tárgyakon, ruhákon, filmekben láthatjuk őket. De gondoljunk csak Elon Musk nemzetközi sikereire a Spacex rakétáival, vagy a Mars utazás elképzelésére és az azt övező kommunikációs dömpingre. Ezek a sikerek mind nagyszabású, hatalmas költségvetésű vállalkozások, mindegyik rakéták indításával és az ember űrbéli jelenlétével kapcsolatosak, s ezek alapvetően meghatározzák az űripar percepcióját.

A filmek, televíziós műsorok és könyvek, amelyek az űrkutatást és az űripart ábrázolják, gyakran a látványos űrutazást hangsúlyozzák, az űrhajósok heroikus küzdelmét, az űrhajókat és az űrállomásokat. Filmek, mint a "2001: Űrodüsszeia", "Star Wars", vagy a "Gravitáció", és az egyre népszerűbb sorozatok, mint például a "Star Trek", nagyban hozzájárulnak az űriparról kialakult képhez, és szinte mindig a leglátványosabb aspektusokat helyezik előtérbe. Nagyon ritka az olyan űriparhoz kapcsolódó film, melyben a kapcsolódó szakmai területek kapnak szerepet, főleg az olyanok, melyben ezeké a főszerep. Egyik ilyen kellemes kivétel "A számolás joga" (Hidden Figures, 2017) című film, de ebben a filmben is a háttértörténet a NASA és a rakéták felbocsátása.

A nagyság (k)ára - Miért értjük félre az űripart?

Egy egyedülálló anya történetei
2023.11.21.

2024. VENDLER BALÁZS

Minden jog fenntartva.

Egy egyedülálló anya történetei2023.11.21.

2024. VENDLER BALÁZS

Minden jog fenntartva.

Egy egyedülálló anya történetei
2023.11.21.